„Egyesztendős voltam,
épp hogy elindultam.
Aztán kettő lettem,
épp hogy megszülettem.
Három évet éltem.
Én voltam? Nem értem.
Négyesztendős múltam,
s nem volt semmi múltam.
Évem száma öt lett,
nem volt bennem ötlet.
De most hatéves vagyok, és okos vagyok nagyon-nagyon.
Így azt hiszem, ezt a kort már soha-soha el nem hagyom.”
[A. A. Milne – Vége (Devecseri Gábor fordítása)]