Egy új, háromrészes fotóesszé első részével bővült a photo.blackdog.hu extra kiadása, méghozzá Békásmegyer Duna-felőli a oldalának bemutatásával. Amikor mászkáltam a telepen, és meg-megálltam fényképezni, egyszer odajött hozzám egy ember, és kérdezte, hogy mit fényképezek. Visszanyeltem az obligát „Miközödhozzávaze?” kérdést, és elmeséltem neki, hogy a magam örömére lövöldözök itt. Erre nagyon elcsodálkozott, és megkérdezte: „Iiiitt?! Hát mi szép van itt?”. Erre én azt mondtam neki, hogy szép dolgok mindenhol vannak, csak nem mindenki látja meg őket, és a szépség különben is szubjektív fogalom. Az én képeim nem szépek, de – talán – érdekesek.
elismerésem, szerintem tökéletes
Köszönöm, ez Tőled különösen sokat jelent. 🙂
szerintem meg UKRAJNA VAZZE!!! :'(
Tisztára mint egy HL2 helyszín…
hát szomorú valóság az biztos, viszont nagyon szépen fogta meg a témát a művészúr
de komolyan
sem nem giccses, sem nem nagyon riportkodó, szép forma és fényjáték, ilyenkor jön a szokásos frázisom: útállak!!! 🙂