Urban art at it’s best, lőve az Istvántelki főműhely környékén.
Elsőnek egy kis laza bemelegítésként egy kép, ami a művészünk lelkét marcangoló vívódást örökítette meg, miként tette azt ő is ezen a táblán.
És másodjára egy igazi esettanulmány. Művészünk avatott kezekkel a következő bölcseleteket hozza mindenki tudomására, akinek e kerítés mellett visz el az útja, és kellően nyitott az elméje ezen filozofikus gondolatok befogadására. „Bébi nyajál”, „Rodhat geci” és „Kambe Teri” azok a gondolatok, amik éppen foglalkoztatták a botcsinálta utcai piktort. További üzenetei a világnak: „Ica love” és „Bocskai a király”. Felhívnám a figyelmet a sebhelyes arcú cigarettázó fejre (nyilván valamiféle ideált testesít meg) valamint a szőrös fütykösre (nem merek belegondolni, hogy mit testesíthet meg).
Végezetül egy rejtélyes üzenet (téháiksz LJoE):
szeretem a művészetet 🙂
a fazék kukit is elküldöm, tessék kirakni 🙂
újpest rulz 🙂